SONLINE

Ne legyenek nyulak – biztatta Szabó Rebeka (LMP) a héten a parlamentben a vidékfejlesztési tárca vezetőjét. A képviselő szerint a „magyar vidék talán utolsó esélye van a kormány kezében, ne játssza el, ne táncoljon el ismét a kisgazdaságok erősítésétől a nagybirtokok támogatása felé, hiszen nem lehet egyszerre a saját oligarcháiknak, a borosimréknek, a csányisándoroknak a kedvében is járni, meg a kistermelőkében is.”
– A fővárosból nem könnyű eligazodni ebben a témában, el kell menni vidékre – javasolta a „pesti flaszter” pártjának színeiben képviselősködő hölgynek Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, s ennek jegyében kedden este Siófokon tartott agrárfórumot a térség gazdáinak, zsúfolt teremben. Az a Siófok-térségi Gazdakör ezt megelőző tanácskozásán is kiderült, hogy „a vidék” nagy reményekkel tekint a nemrég bejelentett Darányi-terv elé (ami az MSZP szerint csak „figyelemelterelés a vidék valódi problémáinak megoldása helyett”), a kisgazdaságok erősítését, a kistermelők helyzetbe hozását olvassák ki belőle.

– Aki termel, az fel is dolgozhassa és értékesíthesse, erre törekszünk, azzal szemben, hogy korábban a helyi gazdák előtt zárva volt az élelmiszerpiac, a szabályozókat a nagy cégek, a multik érdekében alkották – mondta az agrárfórumon Fazekas Sándor miniszter. – Ne csak a disznót adhassa el a termelő, hanem a kolbászt is, a piacon, a helyi közétkeztetésben. Bár ez nem nagy volumenű termelést jelent, de ha csak néhány tízezren átállnak erre, akkor elérhetjük a nyugati országok szintjét, ahol a kistermelők 10-15 százalékos piaci részesedéssel bírnak. Ez egy multinak a részesedésével egyenlő. 

A cikk a hirdetés után folytatódik

Sok kicsi tehát multit győz. Fazekas szerint az országba érkező élelmiszer másodlagos ellenőrzésével is ezt kívánják segíteni („Szörp- és lekvárimitációkkal nem tudnak versenyezni a sajátjukat előállító helyi gazdák”), ritkultak is az utóbbi időben az élelmiszerbotrányok, ahogy a miniszter fogalmazott, akadnak már, akik hűvösön pihennek emiatt, s három nagy borimportőrre is lecsaptak. Eredményként értékelte: különösebb állami propaganda nélkül is része lett a közbeszédnek, hogy egyre inkább keresi a vásárló a magyar portékát az üzletekben. – A multik is beállnak a sorba, magyar polcokat alakítanak ki, sorra nyílnak a gazdapiacok – tette hozzá. – Arra kell figyelnünk, hogy a „magyar termék” valóban magyar, magyar gazda által előállított legyen. Olyan szabályokat alkotunk, melyek a valódi termelőt védik, nem a banánt, narancsot árusító „őstermelőt”...

Két petíciót is átadtak a siófoki fórumon Fazekas miniszternek. A Lepsény-környéki gazdák azt kifogásolták, hogy az állami földek bérbevételéből ki vannak zárva a helyi családi gazdálkodók állattartás híján. A csákváriak azt állították: húsz ilyen pályázati földet is korábbi államigazdasági vezetők kaptak. A Fejér megyei Magosz-elnök arról beszélt: van, ahol lízingelt disznókkal, marhákkal (meg ugye ügyes ügyvédekkel) hidalják át az állattartási feltételt. Szabó Tamás somogyi Magosz-elnök amiatt aggódott, hogy egyre több földet tulajdonolnak, vagy használnak külföldiek zsebszerződéssel, több, mint húszféle van forgalomban.
Fazekas Sándor azt mondta: 1500 gazda vehet birtokba e hónapban átlag 15-20 hektár állami földet (összesen 65 ezer hektárnyit pályáztatnak meg, és nemzetiparki területeket is). Ha kiderülnek a „lízingelt disznókhoz” hasonló ügyeskedések, visszaveszik. Zsebszerződésből pedig a miniszter szerint soha sem lehet legális földtulajdon, a külföldiek földvásárlási moratóriumának föloldása után sem, mert „magyar furfanggal el fogjuk érni, hogy a magyar gazdálkodóé legyen a magyar föld azt követően is.”


Betörtünk Szaúd-Arábiába, de Oroszország se önellátó

A magyar mezőgazdaság 2010-ben 10, 2011-ben 29 százalékos növekedést produkált, hangzott el a siófoki agrárfórumon. Több és több termelés kell, ezt a titok nyitja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint. Ma 12-13 millió ember ellátására képes a hazai agrárium, 6,8 milliárd euró az exportunk, ennek a fele az import. Tőlünk eltérően például Oroszország, Románia, vagy Anglia se önellátó, Bosznia mindössze 30 százalék erejéig az, akadnak tehát piacok. A cél a 15 millió fogyasztó, vagyis „egy orosz megyényivel, vagy kínai városnyival” növelni. A miniszter Szaúd-Arábiát is felemlegette, ahová sikerült „betörni”, mert ahogy mondta, a magyar élelmiszernek ma is jó a hírneve a világban.