SONLINE

A Darányi Ignác Terv öt intézkedési területen kíván döntő változást elérni. Csakhogy pénz és hosszú távon is kiszámítható állami források nélkül újra csak magukra maradnak az agrártermelők – mondják somogyi szakértők. Állítják, a hangzatos ígéretektől hemzsegő koncepció csak akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha a frázisok puffogtatása helyett elegendő tőkét biztosítanak majd a kivéreztetett ágazat talpra állítására.

– Ez politikai kinyilatkoztatás, igazán a gazdaság érdekli a termelőket – utalt Orbán Viktor szavaira Müller János, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének (MOSZ) megyei elnöke. – Azt régóta hangoztatjuk, hogy Magyarország mezőgazdasági ország és minden ép eszű ember védi a hazai földet. Ezt szervezetünk is alapvetésnek tartja.

Miközben futószalagon érkeznek a gazdaságpolitikai programok és bejelentések, a szakember arra kíváncsi: milyen szerepet szán a politika a társas gazdálkodásoknak? Szerinte bárki bármit mond, a közepes és nagyobb méretű agrárvállalkozások gazdasági súlya, a foglalkoztatásban betöltött szerepe megyénkben hosszú távon is fontos lesz. Reméli, hogy pozíciójuk nem sérül.

Egyelőre több ismeretlenes egyenlethez hasonlítható a vidék felvirágoztatását célzó Darányi-program. Müller János a konkrétumokat, a pontos részleteket hiányolta a bejelentéskor. Azt kevésnek tartja, hogy újszerű, integrált vidékfejlesztési politikát tűzött ki célként a kormány, ahol a családi gazdaságok fejlesztésének adnak elsőbbséget, s a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi mezőgazdaságot, a környezet-, és tájgazdálkodást akarják előnyben részesíteni.

– Vajon tényleg elég lesz az a költségvetési, és az uniós forrás, amit a pályázatoknál támogatásként felhasználhatnak a termelők? – vetette föl. – Bár 2014-ig, a következő költségvetési időszak rajtjáig csaknem 300 milliárd forinthoz juthatnak hozzá, ám jó volna, ha ez minél hatékonyabban valósulna meg. Azaz ágazati szinten feltétlenül figyelembe kell venni a társas vállalkozások érdekeit is.

Kálmán János jutai családi gazdálkodó szerint illúzió addig változást várni, amíg a háttérinfrastruktúrát nem teszik rendbe. Azaz szükség van a felvásárlási rendszer újraalkotására és nélkülözhetetlen a hazai feldolgozóipar feltámasztása.
– Ha ez nem valósul meg, akkor az egész program nem más, mint egy nagy lufi – folytatta. – S ez bizony előbb-utóbb kidurran.

Hogyan rúghatnak labdába a családi vállalkozások, a kisebb cégek a tőkeerős élelmiszer-multik árnyékában? Nehezen. Bár a Darányi-terv a vidék megújítását hirdeti, számos somogyi cégvezető szerint alig van remény a tempós változásra.

Csiszárné Kis-Pap Erika, a tíz embert foglalkoztató somogyszili Szili Kalász Kft. ügyvezetője amondó: ha nem kap célzottan támogatást, lehetőséget a kisvállalkozói szektor, úgy a jövőben is csak a nyomasztó gondok maradnak. Újabb hitelcsapdában vergődő őstermelők, a kötelező béremeléssel-, és a csillagászati üzemanyagárak előteremtésével bajlódó agrárcégek jövője kerülhet veszélybe.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Össztűz zúdult a Darányi-tervre – politikusok, gazdasági döntéshozók és vállalkozók véleménye erősen megoszlik a célok megvalósításáról.
– A szocialisták lózunggyűjteménynek minősítették a tervet, de mi mást lehetne várni egy ellenzéki párttól – így Tóth István, a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság nyugalmazott igazgatója. – Bárhogy is szidják, a tárca fontos célokat fogalmazott meg. Szerintem a családi gazdaság megsegítése a vidék népességmegtartó erejét erősíti.

Pásztohy András, a szentgáloskéri Agrária szövetkezet igazgatósági elnöke, aki korábban MSZP-s államtitkár volt, azt mondta: az EU agrárpolitikája adott, s ezen belül elég szűk a nemzeti mozgástér. Lényegesnek nevezte, hogy minél jobban használjuk ki az uniós forrásokat.

Alappillérekre támaszkodnak

A Darányi Ignác Terv öt intézkedési területen, alappillérekre támaszkodva hozzon döntő változást a vidéki Magyarország életében. Az első pillér a jogszabályok módosításával, egyszerűsítésével kívánja elhárítani az akadályokat a termelők elől – közölte a szaktárca. A második a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul, a harmadik pillér a szemléletformálásra, a képzési programokra összpontosít. A negyedik az EU-s és hazai társfinanszírozású vidékfejlesztési pályázatok meghirdetésével támogatja a vidéki Magyarországot. Az ötödik a nemzeti programok kidolgozását takarja.