SONLINE

A cégvezetők tiltakozásukat fejezték ki a januártól megemelt építmény- és telekadó miatt, mely alapesetben kétszeres, egyes tevékenységek esetén – amibe az irodák üzemeltetése is beletartozik – akár négyszeres terhet ró rájuk. Ez sok esetben milliós, nem egy cég számára több tízmilliós adóemelés. A mintegy kétórás, a heves véleményeket sem nélkülöző egyeztetésen végül azt az álláspontot alakították ki, hogy az infláció mértékéig tudnak pluszterhet vállalni a város terheinek viseléséből.

Javaslatukat a csütörtöki közgyűlésben, ahol a költségvetésről tárgyalnak a városatyák, személyesen is el kívánják mondani, de a lényeget még melegében elfaxolták. Ötfős delegációt jelöltek ki Murányi Ferenc, Király Gyula, Horváth Ákos, Vörös Ferenc cégvezetők és Berlik Zoltán jogász személyében. A vállalkozók figyelmeztettek: a válsághatások, s legújabban a bérkompenzáció után az újabb tehertétel többük számára elviselhetetlen, mely munkavállalóik megélhetését teszi kockára.

Hetek óta izzanak az indulatok a telek- és építményadó-emelés ügyében Kaposváron. Az előterjesztő szövege szerint az áruházláncokra, a bankokra, a biztosítókra, a távközlési cégekre és a benzinkutakra szabott differenciált adóval nagyon elszámította magát a város, fogalmaztak többen, azt sem titkolva: Kaposvár gazdasága évek óta rossz irányba tart. Ez a vélemény azonban az elmúlt években mindig kisebbségben maradt, ha ugyan megfogalmazódott.

Szerkesztőségünkbe a múlt héten hozott névtelen levelet a „postás”, amiben egy vállalkozó előrevetíti, a mostani elégedetlenségnek előbb-utóbb hangot adnak a tehertételbe belefáradt vállalkozások. Miután a városra és cégeire a békés egymás mellett élés a jellemző, óvatosan bántunk az újságoldalnyi szöveggel. És bár hírértékű volt, hiszen ekkorra már a hétfői egyeztetés körüzenetét is megkaptuk, megvártuk az eseményt, melyet Szita Károly polgármester éves fórumával egyidőben rendeztek. A fórumon kiderült, a polgármester informálisan lehetőséget kért a felszólalásra, ám miután a cégvezetők nehezményezték, hogy nélkülük hoztak meg egy őket is érintő súlyos adódöntést, előbb magukkal akartak tisztába kerülni.

Az egyeztetésre, melyen mintegy ötven résztvevőt számoltunk, vitaanyag készült. Ebből a szervezők nevében Berlik Zoltán jogász adott szemelvényeket. Mint elmondta, az 1990. évi törvény korlátokat állít az önkormányzatok számára az adómegállapításhoz. Ebből a hat korlátból a vitaanyag szerint egyet sikerült bizonyosan megtartani, és pedig az adómaximum átlépésének tilalmát. Nem veszi figyelembe az idei adóterhelés a helyi sajátosságokat, ebben a körben a fogyasztók egyre szűkülő körét, a csökkenő keresletet és vállalkozói kedvet, a közlekedési infrastruktúra hiányát. A fesztiválok folyamatos bevételt nem generálnak, s város történelme sem jelent – bármilyen büszke is rá minden városlakó – turisztikai vonzerőt. Mindezeket a tényeket semmiben sem gyengíti, hogy szórványosan néhány vállalkozás még működik, de ezek összességében sem alapoznak meg a fővárosi V. kerülethez mérhető, vagy annál nagyobb mértékű telek- és építményadó-emelést. Nem figyelmez az adóemelés az adóalanyok terhelhetőségére sem, szögezték le a szervezők. E ponton mintha megértőnek mutatkozna a vitaanyag, jelezvén, az önkormányzati eladósodás, az intézményfenntartási és bérfizetési nehézségek jelentős nehézségként meredeznek az önkormányzat fölött. Ám ugyanilyen nehézségei vannak a cégeknek is, azzal a különbséggel, hogy ők a vagyonukkal felelnek egy felmondott hitelért.

A vitaanyag-ismertetés általában sem nélkülözte a heves véleményeket, de a kaposvári adósságállomány említését mindig élénk zúgolódás követte. Horváth Éva, az 1. MCM ügyvezetője is föltette a kérdést: miért is kellett adót emelni? Mert valakik, valamikor rossz döntéseket hoztak? Más városban miért nincs drasztikus építményadó-emelés? És más városban miért nincs annyi szökőkút? Öt-hat éve nagyon rossza irányba visznek a gazdasági döntések Horváth Éva szerint se a város, se a gazdasága nem jó irányba tart.

Föllapoztuk a december 16-én meghozott előterjesztést, ahol a képviselők döntöttek az adóemelésről. Ebben az anyagban olvastuk, hogy Kaposvár a 334 millió forintos bevételi tervvel a megyei jogú városok közül a harmadik legkevesebb építményadó-bevétellel számolt 2011-re, ennél kevesebbet csak Dunaújvárosban (258) és Békéscsabán (242) terveztek. De aligha lehet Pécs 1355 milliós vagy Miskolc 2620 milliós tervét összevetni a somogyi megyeszékhelyével, hiszen ezeket a városok nem csak a lakosság, de a gazdaság nagyságrendjében is más dimenzióban mozognak.

Király Gyula házigazda vállalkozó, az egyik legnagyobb adóemeléssel sújtott cég vezetője a fővárosi kerületek és a nagyobb városok azonos típusú adóterheiben elmélyedve megtalálta az építményadó-kivetésben nem jeleskedő Szekszárdot és Zalaegerszeget, de azt is hozzátette, Pécsett van ilyen adó. Ugyancsak a fent jelzett előterjesztésben olvasható, hogy a város javasolja az építményadó mértékének hasznos alapterület és funkció szerinti differenciált megállapításával a nagy kereskedelmi áruházláncok, pénzintézetek, biztosítók, távközlési vállalatok, benzinkutak, az irodai tevékenység céljára szolgáló épületek, illetve a játékgépeket működtető vendéglátóhelyek fokozottabb adóztatását. Az adó általános mértékét 390-ről 800 forintra emelték négyzetméterenként, ami a maximálisan megállapítható adómérték (1.658,3 Ft/m2) 48,2 százaléka.

Ez kicsit sem vigasztalhatta a cégvezetőket, akik közül többen a március 15-i első adóbefizetési határnap előtt néhány héttel kapcsoltak. És számoltak. A hétfői gyorsregisztert Wágner Ernő, az Investment Kft. ügyvezetője összesítette egy fehér papírlapon. Eszerint a résztvevő cégek az ingatlanjaik után mintegy 200 milliós telek- és építményadót fizetnének be az emelt módon 2012-ben. Ez a kaposvári tervnek csaknem egyharmada. A tavalyi 322 milliós bevételi terv helyett az idén 650 millió a terv a hagyományos, és további 131 millió a differenciált adóból.

Horváth Ákos cégvezető elmondta, mindenki hozhat rossz döntéseket. Ők is nyilván sokszor megteszik, most a közgyűlés is megtette. De talán még nem késő visszakozni, hiszen a pluszbevételnél nagyobb lehet az a ráfizetés, ami a kényszerű elbocsátásokkal, az eltűnő vagy negatív mezőbe eső eredménnyel jelentkezik.

A vitaanyag és Murányi Ferenc javaslata után végül az inflációs emelést ajánlottak a városnak, amit – tudatva a megalakulásuk tényét is – nyomban elfaxoltak a városházára. Csütörtökön a delegációjuk ott lesz a közgyűlésben, lehet velük nyíltan beszélni. Amire hónapok, s talán évek óta várnak.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Hamvai Gyula beszámolt egy találkozóról, amikor a minap még magányos harcosként járt a polgármesternél. A bútoráruház-tulajdonos cégvezetőre sokmilliós teher jut, amit fogadóórán mondott el Szita Károlynak. Elmondta, ingyen odaadná harmadhektáros eladhatatlan telkét a városnak, s az áruházát ledózeroltatná, hogy óriásplakáton hirdesse: köszönöm, Kaposvár. De mert egyikük sem ebben érdekelt, többször is beszéltek azóta, amiben él a remény: mindenkinek fontos a városa.

Építményadó kétszeres négyzetméterárral

Az építményadót a helyi adókról szóló 1990. C. törvény, valamint Kaposváron a 77/2008. (XII. 15.) számú önkormányzati rendelet szabályozza. Adókötelesek a nem lakás céljára szolgáló épületek és épületrészek, s a vállalkozások üresen álló lakásai és egyéb épületei is. Az adót egy decemberi 16-i önkormányzati rendelet differenciálttá tette, így 2012-től az éves adómérték 800 forint négyzetméterenként, ami több mint kétszeres emelkedés, ám a rendelet mellékletében feltüntetett területeken (lásd keretesünk végén) a kereskedelmi célú épületeknél a 300 négyzetméteres hasznos alapterület fölötti részre már 1655 forint négyzetméterenként. Ugyanennyi teher a hitel- és pénzintézeti, biztosítási, távközlési tevékenység és benzinkút, valamint irodaépületek után, valamint az I. kategóriájú játékterem és a II. kategóriájú játékteremként üzemeltetett vendéglátó egységek számára. Az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, március és szeptember közepéig kell fizetnie. Az adót a hatóság kivetéssel, utólagos adómegállapítással állapítja meg.

Építményadó (Ft/m2)
2012	800*
2011	390
2010	368
2009	353
2008	353
2007	338
2006	317
2005	305
2004	285
2003	258
Forrás: KMJV

(* Bizonyos területeken a kereskedelmi célra hasznosított épületeknél az adótárgy hasznos alapterületének 300 m2-t meghaladó része után, valamint hiteli- és pénzintézeti, biztosítási, távközlési tevékenység, benzinkút és játékterem, valamint irodaépületek után esetén 1655,-Ft /m2.)