SONLINE

A Kaposváron újszerűnek számító szakmai műhelyek létrehozása és igazgatói pozíciók megpályáztatása a színházi intézet miatt kapott nyilvánosságot. Ez érthető, hiszen a kaposvári intézetigazgatói szék várományosaként Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas színház- és filmrendező, debreceni direktor, beregszászi főrendező nevét említették a nyilvánosság színterei. Az először a Népszava jegyzetében, majd közösségi portálon is megjelent értesülést számosan megerősítették. A fontos döntésről-kihívásról a rendező eddig sehol nem nyilatkozott, s szerdai megkeresésünkre sem tett kivételt. Beadta a pályázatát Csáki Judit, a színházi tanszék vezetője is. A harmadik pályázó személye nem ismert széles körben; egy sokak által említett színházi és filmes dramaturg, aki fontolgatta a megméretést, végül mégis letett róla, tudatta szerkesztőségünkkel szerdán.

A kaposvári színészképzés ugyan még egy évtizedes sincs – Babarczy László, a színiegyetem volt rektora, a Csiky igazgatója alapította, és 2003-ban indult –, mégsem kért türelmi időt, hamar szállította a sikereket. Elég a tavalyi negyedéves Mohácsi-osztály monumentális szabadtéri Shakespeare-államvizsgaelőadására utalnunk, melyet petörkei-zsámbéki bemutatók után a negyven legfontosabb tavalyi produkció közé választott egy szakportál. Mohácsi János mellett korábbi csikys főrendezőtársa, Rusznyák Gábor, valamint Réthly Attila is a kaposvári színészképzés mestere, mindketten doktorjelöltek a kari honlap tanúsága szerint.

Az egyetem unikális tanszékét Csáki Judit színikritikus egyetemi docens vezeti, aki PhD-fokozattal pályázta meg a színházi intézet vezetői székét. A tudományos minősítettség nem volt feltétel, a két tanszéket összefogó műhely élére – ezek az intézetek másutt jellemzően kutatómunkát végeznek – menedzserszemléletű vezetőt keresnek. Csáki tanszékvezetői jogosítványait semmilyen formában nem érinti az új intézetigazgatás az egyetem tájékoztatása szerint, ő mégis pályázott, amit a szakmai egység mellett a hatékonyság is indokolhat, s hogy ez a megoldás értelemszerűen kevesebb kiadással járna. A kaposvári tanszékvezető azonban minderről a döntésig nem kíván nyilatkozni.

Vidnyánszky Attila kaposvári egyetemi pályázatának híre magától értetődően esemény. Nemcsak a rendező neve, hanem a kaposvári egyetemi színházi képzés több értelemben is igaz távolsága miatt is: Vidnyánszky más iskolából érkezik, más értékrendet képvisel, s ezt az eltérést, esetleg szembenállást egyenes büszkeséggel vállalja minden fórumon. A Nemzeti és a POSZT vitái igazolják ezt.

Vidnyánszky pályázata apropóján sokan a szeptemberi egyetemi tanévnyitóra asszociáltak, amikor a rendező viszonylag váratlanul címzetes egyetemi tanári kinevezést vett át a rektortól. A kárpátaljai gyökerű, Kijevben végzett, s művészetét költői színházként megfogalmazó Vidnyánszky nemzeti-konzervatív kulturális kapcsolatairól ismerhető. Számos szakmai elismerését Kossuth-díj koronázta 2011-ben. Tavalyi nyilatkozata szerint megméreti magát Alföldi Róberttel szemben a Nemzeti Színház főigazgatói pozíciójáért is, bár a terhelhetősége már így is elismerésre méltó; mint nyilatkozta, kevés a nap huszonnégy órája számára. A beregszászi teátrumalapító ma főrendező a határon túli magyar drámai színházban, Debrecenben főigazgató, és mindemellett a filmművészet sem áll távol tőle; nemrég fejezte be a Szarvassá változott fiút, mely a Juhász Ferenc művéből Kárpátalján megrendezett színpadi mű filmváltozata Törőcsik Marival és Trill Zsolttal a főszerepben.

A magát a „magukat liberálisnak vallóknál” liberálisabbnak valló Vidnyánszky Attila híd kíván lenni a közép-európai térség számos nációjának művészei számára. Elmondása szerint segítette a projektet, ami Bagó Bertalant és Alföldi Róbertet New York-i rendezéshez juttatta, de ő maga nem utazik sokat. Anatolij Vasziljev egyszer Moszkvába is hívta, az a Vasziljev, aki Kaposváron a néhai Schwajda György meghívására dolgozott két éve. Vidnyánszky is támogatta Schwajda megválasztását a szakmai bizottságban (Csáki Judit is egyébként, amint Keszég Lászlót is); ez a tény is mindenképpen Kaposvárhoz köti már. És talán hamarosan az is, hogy ez az egyetemi színészképzés az maradhasson, ami a veleje-lényege: egy független kaposvári jelenség...

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az intézetről és a funkciójáról kevés információval rendelkező színinövendékek is várják már a döntést, hiszen ötéves osztatlan képzésük erősen kötődik egy-egy osztályfőnök személyéhez. A pályázati kiírás szerint eredetileg akár már szerdán munkába állhatott volna az intézetigazgató, hiszen a január 24-i beadási határidőt követően egy hetet adott magának az egyetem a bírálatra. Lévai András szóvivő tájékoztatása szerint az elbírálási időszak a pályázatban meghatározott 31-i elvi határidőig nem zárult le. A szervezeti és működési szabályzat lehetőséget ad arra, hogy a rektor meghosszabbítsa a határidőt, ami megtörtént. Gyakorlati szempontok figyelembe vételével egészen a következő szenátusi ülés időpontjáig célszerű ezt folyamatosan halasztani, tájékoztatott a szóvivő.

A bírálatot végző előkészítő bizottság három-öt tagú; tagjai vezetői tapasztalattal rendelkező egyetemi alkalmazottak és egy hallgató. Ők végzik el a formai és a tartalmi bírálatot, majd azt írásban a művészeti kari tanács és a szenátus elé tárja majd. A legfelsőbb döntéshozó testület február 29-iki ülésén hoz döntést. Több pályázat esetén a szenátus rangsort határoz meg, ennek ismeretében a rektor dönt az intézeti igazgatók személyéről, várhatóan a szenátus ülésének a napján.

Komolyan játszanak

Gyerekelőadással az ovisok találkoztak a múlt évben. A legnagyobb visszhangot kétségkívül a Mohácsi-osztály Vízkereszt, avagy elmentek ti a jó k.... anyátokba című előadása hozta, amiről így írt a 7óra7. „Az előadás nemcsak az értelmet keresi a jelenetekben azok egyszerű felmutatása helyett, hanem ezzel a vándorlós, tévelygős, laza játékossággal minden pillanatban harcol is a nézőért – valami ilyesmi lehetett az Erzsébet-kori színház –, és ehhez csak magát a színházat használja, semmi porhintést”